Amióta elterjedt a hazai földmérésben a DAT adatcsere fomátum (és mert sokáig állt rendelkezésemre semmilyen szoftver, amivel ezeket a "DAT-os" térképeket igazán hatékonyan kezelhettem), azon gondolkodtam, hogy hogyan tudnám a PostgreSQL adatbáziskezelő PostGIS nevű kiegészítőjével megoldani a különféle térinformatikai jellegű feladataimat, mint például a közigazgatási határok kezelése, különféle listák és poligonok szerinti földrészlet-leválogatások elvégzése, nagytömegben (egyszerre akár az egész megyét feldolgozva), lehetőleg minimális emberi beavatkozással. Mivel korábban már megoldottam az ITR ASCII állományok PostgreSQL/PostGIS-ben történő kezelését, nyilvánvaló volt, hogy ezt a feladatot a DAT adatcsere-formátummal is meg kellett tudni oldani...
Ez a leírás nem egy konkrét programról szól, sokkal inkább egy módszerről, mellyel a DAT adatcsere formátumú fájlok a PostGIS segítségével feldogozhatók és ezt követően sokoldalúan felhasználhatók, hiszen ha már a térkép "be van töltve" az adatbázisba, akkor az érdemi adatokat a "nyers" SQL parancsoktól kezdve a QGis, Openjump szorftvereken át számtalan PostGIS kompatibilis programmal használhatjuk. (Egy SHP export után például a DigiTerra Map-pal/Explorer-rel is.)
Bár a "történet" a PostgreSQL és a PostGIS telepítésével kezdődik, előbb ejtsünk pár szót a DAT adatcsere formátumról, ami egy részletesen kidolgozott struktúra, mely egy viszonylag egyszerű felépítésű, szöveges adatfájlban ölt testet. Minden egyes fájl, a DAT szabályzatban rögzített táblázatoknak megfelelő szerkezetben tárolja az adatokat. A fejlécet követően egy-egy sor nevesíti a táblázatot, melyet a táblázat sorai követnek, az egyes adatmezőket '*' karakterrel elválasztva. (Végső soron ez olyasmi, mintha több CSV állományt egybemásoltunk volna, annyi különbséggel, hogy "itt" nincs fejléc, csupán a táblázat neve.) Az DAT adatbázis kezelési egysége a település, mely a PostgreSQL adatbázisban egy-egy sémának nevezett gyűjtőben, a szabványon alapuló, előre létrehozott táblákba töltődik be. Így sémánként, azaz településenként ~80 tábla és ~20 tárolt eljárás keletkezik az adatbázisban, nyilvánvalóan nem kevés replikációval... A választás ezért esett mégis erre a megoldásra, mert így az egyes sémák, azaz települések önállóan is "életképesek": az adott séma egyszerűen exportálható, importálható, miközben az adatokkal, a tárolt eljárásokkal nem kell különösebben foglalkozni, sőt, még a sablont sem kell exportálni-importálni. (A tárolást meg lehetne valósítani úgy is, hogy csak egyetlen sémát hozunk létre és annak a ~80 táblájába töltjük az adatokat, miközben a betöltés-törlés nyilvántartását egy kiemelt táblában vezetjük.) A DAT szabvány elérhető itt: http://fish.fomi.hu/letoltes/nyilvanos/dat/DAT-M1_20160205.pdf
Ennyi kitérő után hozzunk létre egy PostgreSQL szervert!
Bár a PostgreSQL-nek létezik grafikus felületű, "automata" telepítője, én nem használom, mert szeretem látni, hogy mi is történik a háttérben, különösen upgrade esetén. Tehát akkor töltsük le az EnterpriseDB oldaláról a ZIP-pel tömörített, hordozható változatot, majd a fájlt tömörítsük ki egy tetszőleges (célszerűen szóközt nem tartalmazó nevű) könyvtárba. A ZIP fájl egy "pgsql" könyvtárat rejt, amit nevezzünk is át a verziónak megfelelően. Mikor ezen sorokat írom, a 12.3-as verzió a legfrissebb, tehát valami ilyesmi kell történjen:
mkdir c:\PostgreSQL cd c:\PostgreSQL wget -nd -nH http://get.enterprisedb.com/postgresql/postgresql-12.3-2-windows-x64-binaries.zip unzip postgresql-12.3-2-windows-x64-binaries.zip rename pgsql 12.3-2-x64
https://download.osgeo.org/postgis/windows/pg12/ https://download.osgeo.org/postgis/windows/pg12/postgis-bundle-pg12-3.0.1x64.zip unzip postgis-bundle-pg12-3.0.1x64.zip
jú ZIP fájl-ból történő beüzemelést mutatom be, az alábbi batch fájlok alkalmazásával:
- datr_sablon_install.bat
- datr_sablon.sql
- pg_admin3.bat
- pg_conf.bat
- pg_init.bat
- pg_init_postgis.bat
- pg_start.bat
- pg_stop.bat
...
A PostGIS egy remek kiegészítő a PostgreSQL adatbázis kezelőhöz, mellyel térbeli adatokat tudunk adatbázisban kezelni, valahogy úgy, mint az Oracle Spatial-ban... (bővebb információt a technológiáról az Open Geospatial Consortium, Inc.® (OGC) honlapján találhatsz.)
A PostGIS-ben tárolt adatokat például olyan nyílt forrású programokkal kezelhetjük, mint az OpenJump, Quantum GIS, uDig, Grass, vagy mint a Mapserver, de akár egyszerű SQL utasításokkal is sokféle feladat megoldható, tulajdonképpen anélkül, hogy egyáltalán látnánk a térképet...
Az első PostGIS-sel tett próbálkozásaim óta azon voltam, hogy hogyan tudnám ezt a remek kiegészítőt egyes gyakran ismétlődő, unalmas, más programokkal sok egér-kattintást igénylő eljárások helyettesítésére használni... pár esetben ez már sikerült is, ezekről olvashatsz a következő oldalakon. ... postgis-bundle-pg94x32-2.1.8.zip postgis-bundle-pg94x64-2.1.8.zip ...
A táblázatok feltöltése adatokkal alapvetően nem túl bonyolult feladat: Egy
Egy igazi nehézség van, et leginkább az jelenti, hogy az adatcsere formátum "túl gyakran" változik, így vagy a betöltő-programot kell "felokosítani", vagy olyan egyszerűvé kell tenni, hogy bármikor módosítható legyen.
A betöltés maga tuljdonképpen egy nevetségesen egyszerű művelet, a DAT fájlból SQL utasításokat generálok, majd a betöltés után tárolt eljárásokkal (SQL és plpgsql) töltöm fel a geometria mezőket adatokkal.
A feldolgozás
function test() {
console.log("notice the blank line before this function?");
}
#######
